Az önbizalomról

Pados Róbert Béla

 

Cselekedeteink alapja az önbizalom.  Az önbizalom a tudáson alapul.  Egyrészt képesnek kell lennünk megtenni valamilyen cselekedetet, de azt is tudnunk kell, hogy meg tudjuk csinálni.  Ha nem hiszünk benne, hogy képesek leszünk rá, nem is tudjuk megtenni.

Eleinte az ösztöneink vezérelnek, majd megtanulunk tanulni és a tudatosság lép az ösztönök helyébe.  Tudjuk, hogy mit tudunk, és mit nem tudunk megtenni.  A helyes önbizalom tudatosságon és tapasztalatokon alapul.  Ha túlzottá válik az önbizalmunk, akkor a sok negatív tapasztalat visszajelzés csökkenti és megfelelő mértékben visszanyesi. 

Nehezebb a helyzet azokkal, akiknek túl kevés az önbizalmuk, töbre lennénk képesek, mint amit az önbizalmuk megenged.  Ha sikeresen végrehajtanak néhány dolgot és a környezet visszajelzése is megfelelő, talán helyreáll a megfelelő mértékű önbizalom.

A legtöbb embernél, más szóval átlagembereknél így működik a dolog, és jól elvannak ezzel a tudatos, visszajelzéseken alapuló önbizalommal.

Az új és nagy dolgokra képes embereknél a tudatos önbizalom helyett egy más, dolog lép életbe, az ösztönös önbizalom.  Nem tudják, hanem merik tenni a jót, az újat, a szokatlant.  Ösztönösen érzik, hogy a korlátok máshol vannak.  Ezekből lesznek a zsenik, de a meg nem értettek is, a hősök, de a hősi halottak is.

A harcművészetek gyakorlása, más dolgok mellett, segíthet a megfelelő mértékű önbizalom kialakulásában, hogy ne csak átlagemberekké váljunk, de ne is legyünk hősi halottak.

 

Máriaremete, 2004. május 10.