Ami látszik

Pados Róbert Béla

Ami látszik

(Minden látszik, csak nem mindig és nem mindenkinek.)

 

A foci VB egyik mérkőzésén lest jelzett a partjelző, a bíró lefújta, a csatár ugyan berúgta a labdát a kapuba, de nem adták meg.  Volt, aki lesnek látta, volt, aki nem.  A partjelzőnek úgy tűnt lesről indult a játékos, de az ismétlésen látszott, hogy nem volt les.  Az ismétléseken már máshogy látszott, mindenki látta, hogy mi a helyzet.

Az orvos megbeszélte, majd felírta a páciensének a következő kezelés időpontját.  Ám a páciens a megbeszélt napon egy órával később érkezett, és állította, hogy ezt az időpontot beszélték meg, ez van felírva a papírra.  Határozottan állította, úgy látszott ő emlékezett jól.  Az orvos kérte, hogy vegye elő a papírt, amire felírta az időpontot. Azon a korábbi időpont szerepelt, most már látszott mindenki számára az igazság.

Ha megnézünk egy bokszmérkőzést, eleinte csak az látszik, hogy milyen izmos, magas, jóképű, fehér vagy fekete bőrű a versenyző.  Később már az is kiderül, hogy tud verekedni, mennyire állja az ütéseket, milyen technikákat ismer, milyen az állóképessége. Évek alatt sok minden egyéb is kiderül.  Például Mike Tyson és Koko személyiségéről is lehetnek már elképzeléseink.

Ha elmegyünk egy dojoba, megnézünk egy mestert, először látjuk, milyen övet, ruhát és frizurát visel, halljuk, hogy halkan vagy hangosan beszél.  Pár edzés múlva már tudjuk, hogy a kezdőket jól meg tudja-e verni vagy veretni, vagy ennél azért többet tud.  Egy-két év múlva már látszik, hogy a technikák, amit tanít, azok valósak, vagy csak a tükör elé valók.  Pár év múlva megláthatjuk az igazi MESTERT a „mester” cím mögött, feltéve, ha van. 

 

Türelmesen kell figyelnünk, és mindent láthatunk, mert minden látszik!

 

 

Máriaremete, 2002. július. 5.