A munka, a zen és az egó

Pados Róbert Béla

 

A zent sokan valamilyen misztikus, csak a távolkelti bölcsek számára fenntartott, elérhetetlen dolognak tartják.

A munka egy kötelezően végrehajtandó, időrabló, fárasztó, rossz dolog vallja a sok ember.

Az egó uralja minden gondolatunkat, csak magunkkal foglalkozunk, csak arra gondolunk, hogy milyen jók vagyunk, vagy milyen rosszak, mennyire szerencsések, vagy ellenkezőleg mennyire szerencsétlenek, minden és mindenki csak minket bánt, akadályoz.  Mindenben csak értékel, véleményez, kategorizál a nagy egónk.  Sokan gondolják, hogy nekem aztán semmi egóm nincs, én csak egy elnyomott introvertált, szerencsétlen alak vagyok.  Nekem bátorításra lenne szükségem, hiszen olyan nehéz nekem.  Ki nyom el téged?  Ki hatalmaskodik rajtad?  Más, aki valami bírálót, negatívat mond?  Tényleg ezt gondolod?  Nos, a valóság máshol van, a saját túltengő egód, az, ami elnyom és akadályoz.  A magukba forduló, önbizalom nélküli emberek rendelkeznek a legnagyobb és legagresszívebb egóval.  Más ember képtelen elnyomni úgy téged, mint a túl erős egód önmagad.

Tégy egy próbát.  Mikor legközelebb dolgozni mész, ne csak saját szerencsétlen sorsoddal törődj, csak tedd a dolgod, csak azzal foglalkozz, amit tenned kell.  Ne okoskodj, hogy megmagyarázd magadnak, hogy mit és hogyan kell, kellene tenned.  Csak tedd a dolgod. 

Az életerő, ami benned van és hihetetlenül erős, dolgozik, ha hagyod.  Nem sokat kell tenned, csak hagyni, hagyni, hogy előjöjjön.  Ha az egód erősebb, mint az életerőd, képes elnyomni.  Képes az erős egód megmagyarázni neked, hogy te egy gyenge, semmire se jó, gyenge ember vagy.  Ha, hagyod az is leszel.  Könnyen el tudod magyarázni magadnak, hogy te sajnos nem vagy képes semmire.  Ez a könnyebb megoldás a világ dolgaira.  Nem kell csinálnod semmit, csak hallgatni a felettes énedre, és kibújhatsz minden felelősség alól.  Nem tehetek semmiről, én ilyen vagyok.

Mi lenne, ha tennéd csak a dolgodat?  Az egód elkezdené megmagyarázni, hogy ezt ne így, ne úgy, megpróbálod komplikálttá tenni az egyszerűt.  Nem kellene.  A megfelelő időben, a megfelelő dolgot tedd, nem kell többet, de ennyit igen.

Csak az „itt és most” létezik, tartják a zen követői.  Sokat idézett mondás, de sokszor félreértett és félreértelmezett.  Nem azt jelenti, hogy semmivel nem kell törődnöd, hanem, hogy úgy tedd a dolgaidat itt és most, hogy abban benne legyen az ott és a jövő is, mint ahogy benne van a múlt is.  Ám a jelenben nem a múlton kell rágódnod, és nem a jövőn kell tépelődnöd, úgy tedd a jelent, ahogy a jelen kívánja, ezáltal benne lesz a jövő is.

Ha így teszed, amit tenned kell, akkor a munka által közelebb kerültél a régi idők, bölcs zen mestereinek tanításaihoz, a mai élet kihívásaihoz, és ami a legfontosabb harmóniába kerülsz az egóddal és saját magaddal.

 

Máriaremete, 2005. Szilveszter napján